Itt a vége

Ezzel a bejegyzéssel le is zárom a Xarn krónikái blogot. Egy felől sajnálom, hogy jobban nem tudtak a Xarn kampányaim kibontakozni, másrészt viszont sokat tanultam a dologból és tapasztalatszerzésnek is jó volt, ami segített az új kampányom, Terminus megalapozásában, ami múlt héten indult. Általában heti rendszerességgel fogok mesélni, néha ritkábban, néha gyakrabban, melótól és magánélettől függően. Beszámolók és leírások a kampányról az új blogomon lesznek láthatók, egyelőre csak angol nyelven: http://vorpalmace.blogspot.hu/

Köszönöm az eddigi figyelmeteket és jó szórakozást az új bloghoz!

Helyzetjelentés

Ideje kicsit leporolni a blogot, mielőtt főbe lövöm...

Elég sok idő eltelt az utolsó bejegyzés óta. Sajnos munkának és szakdolgozatnak hála csak ritkán volt alkalmam mesélni. A nyár folyamán mihelyt lett egy kis időm úgy döntöttem, lezárom a három félbehagyott kampányomat, hogy indíthassak egy újat, amiben összevonom az eddigi csapatokat és egy rendszer alatt, egy világon, egy régióban fog játszani aki éppen ráér amikor éppen ráérek mesélni. Ez szervezés és felkészülés szempontjából is sokkal előnyösebb számomra.

Egyik lezárt kampány a jó egy évre jegelt Fantasztikus Vadvidék volt, melynek fináléjában komoly veszteségek árán a csapat legyőzte a környéket fenyegető vörös sárkányokat - Pyrot, Xathragotot és sarjaikat. Szolgálataikért cserébe elnyerték a Győzhetetlen Nagyúr támogatását. MekDisznó, az ork harcos Mandan kastély ura lett. Valin, a gishmesh Nephtlys-pap megnyitotta Modronban a kupleráját, majd elköltözött a Győzhetetlen Nagyúr Városállamába, hogy ott is nyisson egyet.

A DCC-s XARN csapat ugyen legyőzte Hirot kutyáját, de elindult megkeresni és kifosztani Ulhfaenor sírját. Kicsit komikus volt, hogy az elején leverték a sírt őrző víz kígyót, utána pedig a csapat fele belecsúszott egy dárdákkal teli gödörbe. Utánpótlás gyanánt leporolták a nulladik szintű karaktereket, hogy aztán egy szem Pug kivételével mindegyiküket széttépjék a ghoulok. Pug visszavonult a kalandozástól és keresett inkább valami hétköznapi munkát.

Az AD&D-s XARN csapat levelet kapott a halottnak hitt Xartostól, amiben találkára invitálta őket. Néhány városőr segítségével egy sikátorban elkenték Xartos száját, majd megtudták, hogy amíg ők a sikátorban voltak, Xartos és emberei megölték a királyt és elrabolták a lányát. Az elfogott Xartos vallatása után megtudták, hogy egy rituáléra készülnek a város alatt lakó félsellő fattyak, amivel szökőárat idéznek - és mivel a zsilip kulcsai is náluk vannak, a város védtelen. Két csapat ereszkedett le végül a mélybe, egy csapat városőr a torzszülöttek telepét ment felszámolni, míg Mufurc, Ronin és Ayato egy maréknyi városőrrel egy kemény csatát követően megölték az öreg McTralert, tucatnyi kultistát és még három másik Xartost klónt. Munkájukért nemesi rangot kaptak és visszavonultak a kalandozástól.

Hogyan tovább? A fent említett összevont kampányba múlt csütörtökön vágtam bele. Terminus néven fut és erősen háziszabályozott DCC RPG-t használok rendszer gyanánt. Erről azonban már egy másik blogon fogok írni, immár angolul. Bővebben majd holnap.

Xarnon túl

Xarn lakói keveset tudnak Eremus más tájairól. Csak maréknyi utazó és kalandor mondhatja el magáról, hogy eljutott valamelyik távoli szegletébe és sikeresen vissza is tért. A következő területek mérete Xarnéhoz hasonló:

Óriások földje: Az északnyugati hegyekben valamikor a titánok emeltek fenséges palotákat és masszív erődöket. Mára eltűntek, helyüket átvették elkorcsosult rokonaik, az óriások különféle fajtái. Gravitációs anomáliáknak köszönhetően a növények és az állatok hatalmasra nőnek ezen a vidéken. Az óriások kisebb termetű ogre, troll, ettin rokonaikat és ősembereket tartanak rabszolgaként.

Grönheim: Az északi föld a nordok és amazonok őshazája. Grönheim valamikor tejjel-mézzel folyó kánaán volt, azonban az éghajlat hidegre fordulása alkalmatlanná tette az emberi életre. Most hófedte hegycsúcsok, gleccserek és befagyott vízfelületek találhatóak ameddig a szeme ellát. A hó és jég alatt rekedt ősi városok állítólag mesés kincseket rejtenek, azonban a lelkes kalandorok akik megpróbálták őket megközelíteni szinte kivétel nélkül havasi majmok, fehér férgek és átlátszó bőrű humanoidok gyomrában végezték.

Szunnyadó föld: Csupán folyók, fenyvesek és mocsarak törik meg az északkeleti puszták egyhangúságát. A sztyeppék és tundrák szétszórt, primitív falvai felett Kraingrad cárja uralkodik, aki a nagy távolságok és a nehéz közlekedés miatt könyörtelen haduraira és kémeire bízta a rend fenntartását.

Vörös pusztulat: Nevét a talaj jellegzetes, vöröses színéről kapta. A pusztulat nagy része préri, melynek egyhangúságát északon kanyonok és hegyek, délen sivatagok, nyugaton partmenti mocsarak és dombságok törik meg. Az itt élő irkán barbárok egy elfeledett civilitáció barbarizmusba süllyedt lezármazottai. Portyáik komoly károkat okoztak a Thülei Birodalomnak, ezért Pravus elrendelte új helyőrségek építését a határvidéken. Eleinte a száműzetéssel volt egyenértékű ha valaki áthelyeztek valamelyik helyőrségbe, viszont pár éve kitört az aranyláz, aminek köszönhetően telepesek százai kezdtek ide vándorolni a gyors meggazdagodás reményében.

Misztikus kelet: Az északnyugati sztyeppéken ulán törzsek vándorolnak céltalanul. Évszázadonként egyszer ha születik köztük olyan vezér, kinek sikerül rövid időre egységbe tömöríteni őket és fosztogató hadjáratot indítani a környező civilizációk ellen. Az északkeleti part hobgoblin kánok fennhatósága alatt áll. Délnyugaton található a tucatnyi kisebb királyságból álló Védisztán, mely dúsgazdag maharadzsájáról és merev kasztrendszeréről ismert. Délkeleten hegyek és óriási falak mögött fekszik az elszigetelt Zhong birodalom. Uralkodója a Sárkány Császár, kinek akaratát a tartományok élére kinevezett mandarinok érvényesítik. Délen szigetek százai tarkítják a tengert, melyek mindegyike sajátos elszigetelt kultúráknak ad otthont. 

Tűzföld: A kontinens délnyugati csücskének nagy része egy óriási vulkanikus hegység. Ennek közepén található a Mélység Szeme, egy óriási lávatenger, közepén a démonok lakta Bazaltvárossal. A hegyek gyomrában rovarszerű humanoidok, sötét elfek, mélységi törpék, mélységi gnómok és agyszívók élnek. A földrengések különösen gyakoriak errefele.

Elveszett vidék: Áthatolhatatlan őserdők és mocsarak borította táj. Valamikor régen a kígyóemberek birodalma állt itt, azonban mára csak a dzsungelmélyi romok és átkozott kincseik árulkodnak néhai dicsőségükről. Szolgáik, a gyíkemberek törzsekbe tömörültek és szüntelen harcot folytatnak egymással a vadászterületekért.

Halott óceán: Néhány szigetcsoport töri csak meg az óceán víztükrének egyhangúságát. A tenger feneke tele van romokkal, óriási szörnyek rejtekhelyeivel és különféle tengeri humanoidok városaival.

Xarn régiói

(A térkép csak egy vázlat, amely változni fog még és idővel le lesz cserélve egy részletesebb, szebb változatra.)

Xarn földje tizenkét nagyobb régióra osztható. Bár praktikusság és használhatóság kedvéért a régiók egy-egy 52*34 hexes területet jelölnek, valójában nem rendelkeznek éles határokkal. Xarn Eremus kontinens közel nyolcadát teszi ki.

Vadvidék: A civilizáció vagy be sem tette ide a lábát soha, vagy eonokkal ezelőtt nyomtalanul eltűnt. A nyugati fennsíkokon ősemberek, ősállatok és óriások élnek. A keleti Varangy-láp gyíkembereknek és degenerált barbároknak ad otthont.

Nordheim: Fagyos, zord vidék, hólepte hegycsúcsokkal és hallgatag fenyvesekkel. A kellemetlen időjárás távol tart mindenkit a környéktől, azonban az itt élő nord barbárokat nem akadályozza portyázó hadjáratok indításában. A hegyekben törpe erődök is találhatók, melyek lakói folyamatosan háborúznak a területért goblinoidokkal, trollokkal, óriásokkal, sárkányokkal. Az Agyar-erdőben likantróp törzsek várakoznak, hogy teliholdas éjszakákon lecsaphassanak a partok mentén élő emberekre.

Barbárpart: Évszázadokkal ezelőtt virágzó városállamok álltak a partvidéken, azonban az éghajlat változása által kiváltott népvándorlások idejében ezek elpusztultak. Jelenleg a Sirály-parton amazon harcosok élnek, a Rúkh-hegységben hegyi törpék, míg az Sólyom-sztyeppén ulán nomádok vándorolnak.

Tarsum: Az Thülei Birodalom első és utolsó tartománya Xarn legsűrűbben lakott területe. A hatalom a dekadens thülei nemesség kezében van, élükön Pravussal, az Örökkévaló Császárral. Gátlástalansága és kegyetlensége miatt gyűlöli a nép az uralkodót, de jobban rettegnak a bosszújától, mint hogy lázadni merjenek. Az egyre gyakoribb irkán portyákra reagálva Pravus az utóbbi időben tetemes pénzt áldozott a nyugati határ megerősítésére. Tarsum erdei maréknyi elf települést is rejtenek, míg a határ hegyvidékeiben dombi törpe klánok és gnómok élnek.

Mhrydain: Mhrydain lakosságának nagy részét a kaldeánok teszik ki. Klánjaikat és királyságaikat Bran egyesítette Carnifax megölése után. A jelenlegi nagy király, Arth is az ő leszármazottja. Az uralkodó székhelye a Hűvös-folyó mentén fekvő Arkwyn, mely Xarn harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát. A nyugati Érc-hegységben és keleti Sárkány-hegységben találhatók a kontinens utolsó nagy törpe települései. A határ menti Gyilkos-erdőben elfek és dáin kószák harcolnak az ott lakó ork törzsekkel. A déli mocsárvidékekben boszorkányok uralkodnak, míg a síkságokon félszerzetek békés falvai találhatók szétszórva. Mhrydain partjai kedvelt célpontjai a nord portyázóknak, akik több kisebb települést is alapítottak az északi partok mentén.

Baelon: Kopár, sivatagos vidék. Az itt élő ashurok egy része a folyók mentén épült városállamokban lakik, míg másik felük a sivatagban folytat nomád életmódot. A legnagyobb városállam Baelon, melynek királya, Zargon a környék összes települését markában tartja köszönhetően mesés vagyonának, impozáns seregének és hírhedt orgyilkosainak. A városállamok a kereskedelemnek köszönhetik gazdagságukat: kelet és nyugat portékái többnyire az ashur piacokon cserélnek gazdát. Ezek után nem meglepő, hogy a városállamok környékén hemzsegnek a kereskedők, a kalózok és a tolvajok.

Sivatagi királyságok: A hegyektől nyugatra a forró és kietlen Perzselő-sivatag terül el, ahol csak néhány nomád törzs képes életben maradni. Keletre három folyó mentén három királyság fekszik, melyek az egykori Khem királyság vallási különbségek miatt szétszakadt utódállamai. A Felső Királyságban Széth vallása szinte egyeduralkodó, a Középső Királyságban Íziszt, Oziriszt és Hóruszt tiszteli leginkább a lakosság, míg az Alsó Királyságban Thot hite a domináns. A sivatagban számtalan ősi khémi rom található, azonban az átkoktól, a holtaktól és a sivatagban élő óriási férgektől való félelem távol tartja a környékbelieket tőlük.

Krüszosz: Szürke hegycsúcsok, zöld legelők és azúrkék tengerek jellemzik Krüszoszt. A krüszosziak laza szövetségben álló városállamokban élnek, melyeket a közös kultúra és a Thülei Birodalomtól való félelem köt össze. A három legnagyobb városállam a bölcseiről és hajósairól híres Akteusz, a képzett harcosai miatt rettegett Lakedom és a gazdagsága miatt irigyelt Küdonisz. A környező szigetek és a tenger mélye ősi romoknak és mítikus lényeknek adnak otthont.

Vitorlák tengere: Apró szigetek százai tarkítják a Vitorlák tengerét, ideális rejtekhelyet biztosítva a keleti birodalmakkal kereskedő hajókat fosztogató kalózoknak. A szigetek lakossága változatos, kwangák, ashurok, védisztániak, krüszosziak, de még zhongok is előfordulnak erre. A régió központja a Koponya-szigeten található Port Salus, ahol jó pénzért bárki menedéket találhat pár éjszakára, legyen kalóz, kereskedő vagy kalandor. A város felett gazdag családok uralkodnak, akik négy évente választanak kormányzót maguk közül, ha csak az ideje lejárta előtt fűbe nem harap az aktuális.

Kígyók földje: A Kígyó-folyó ágai erekként hálózzák be a dzsungel borította tájat. Az őserdők mélyén benszülött kwanga törzsek falvai és elfeledett kultúrák elszigetelt városai találhatók, míg az északi parton krüszöszi, imperiumi és ashur kolóniák. Számtalan romot és kincset rejt az őserdő, azonban a helyi flóra és fauna rendkívül barátságtalan. Krüszoszi telepesek szerint ami nem mérgező itt, az húsevő, legyen állat vagy növény.

Ofar: Az őserdő borította keleti parton áll az Ében Királynő városa, Ofar, ahol a dél minden egzotikuma megtalálható, pikáns fűszerektől kezdve, ritka ékköveken át a szokatlan növényekig. A város híres varázslóiról, rabszolgapiacairól és gazdagságáról. A szavannákon és az őserdőkben kwanga törzsek küzdenek az életben maradásért. A legendák szerint a hegyekben istenek ősi palotái találhatók, azonban erről meggyőződni nehéz, mivel az eddig indított expedíciók rendre odavesztek a zord csúcsok megmászása során.

Álmok tengere: Az Álmok tengerét a hajósok ha tehetik, messze elkerülik. Az időjárás kiszámíthatatlan, a tenger fenéken pedig különféle szörnyek élnek elsüllyedt városokban. Kevés sziget van, melyek közül a legnagyobb az Alvók szigete, ahova a megöregedett elfek utaznak életük végén. Hogy milyen sors vár rájuk, nem tudni, mivel senki nem tért még vissza élve a szigetről.

Szintézis-NET csapat, negyedik alkalom

Játék ideje: 2012.09.20. 18:30-22:15

Csapat: Szintézis-Net

Rendszer: AD&D 1. kiadás

Játékos Karakterek:

Ayato Rainfall, 1. szintű elf (nemes) varázsló

Mufurc, 1. szintű törpe (dombi) pap (Moradin)

Organia, 1. szintű elf (erdei) harcos

Ragnar, 1. szintű ember (nord) harcos

b.i.sz. 2012.08.12. - Mhrydain, Ysbrough

A négy csapattag úgy döntött, hogy megerőltető tevékenységet nem fognak végezni ezen a napon. Organia visszavásárolta az íját a piacon, Ayato pedig elment beszerezni a familiáris hívásához szükséges komponenseket. Végül Humphrey Vegyeskereskedésében vett hat dartot, zsírt, parázstartót, egy táskát és 50 arany értékű füveket egy díszes táskával együtt összesen 50 aranyért. A maradék 50 arany értéknyi füvet beszerezte a piacon. A többiek rendkívül boldogok voltak, mikor a varázsló nekiállt este a 22 órán át tartó rituálé kereteiben kántálni és gyomokat égetni.

b.i.sz. 2012.08.13. - Mhrydain, Ysbrough

Mufurc, Organia és Ragnar elment tárgyalni Gralen királlyal, aki egyéb teendők miatt kicsit megvárakoztatta őket. Hőseink elárulták neki, mi a helyzet a város alatt és segítséget kértek tőle a város alatti fél-sellő kultisták kiírtásához. A király bizonyíték fejében felajánlotta, hogy segít nekik.

A kalandozók ezután meglátogatták Argailt a Dolgos Halászban és megkérték, szerezzen lentről bizonyítékot. Argail nem akarta vásárra vinni a bőrét, viszont felajánlotta, hogy ha a legközelebb lemennek, nem fogja lecsukni őket. A csapat visszament a kocsmába. Este Ayato végzett a rituáléval és boldogan bemutatta társainak familiárisát: Odint, a baglyot.

b.i.sz. 2012.08.14. - Mhrydain, Ysbrough

A kalandozók leereszkedtek a Dolgos Halász pincéjében a mélybe. Óvatosan haladtak a múltkori kereszteződésig, majd egyenesen előre mentek tovább, ahonnan nem csak fény jött, de a tenger morajlása is hallatszott. A sötét járatból megpillantották a föld alatti tengerpartot. Tűz mellett két harcos épp halat sütögetett, tőlük pár lépésnyire egy lefüggönyözött járat látszódott.

A csapat meglepte a harcosokat távolsági fegyverekkel, de nem tudtak komoly sebeket ejteni rajtuk, úgyhogy Ayato inkább elaltatta őket. Mufurc és Organia bement, hogy felkapják az egyik testet és kivigyék, azonban a lefüggönyözött járatból rongyokba öltözött mutánsok rontottak rájuk. Az új támadók két kritikussal lesebezték Organiat és Ragnart, de végül csak egy torzszülött élte túl az összecsapást, az is elmenekült és belevetette magát a vízbe. Ragnar magához vette egyik szörny számszeríját, Mufurc az egyik alvót kivégezte, a másikat elkezdték kifele húzni.

Közben Ayato észrevette, hogy a járaton át erősítés érkezik. Organia és Ragnar felálltak egymás mellé és megtűzdelték ellenfeleiket számszeríj és nyílvesszőkkel, majd nekik estek közelharcban. Végül egy morál dobásnak hála az egy szem túlélő visszavonult. A kalandozók felkapták az alvó "bizonyítékot" és meg nem álltak a pince lejáratáig. Argail felengedte őket, eltorlaszolták a lejáratot, majd megkötözték és zsákba rakták a foglyot.

A fél-sellő láttán a király megígérte, hogy megbeszéli Barringtonnal, a városőrök kapitányával, hogyan tovább. Hőseink sérülten és fáradtan visszatértek a fogadóba.

Aranyköpések:

Organia: Most is elraboltak egy kisfiút!

Mufurc: Én már el is felejtettem...

Mufurc: Ghoulokról még mindig semmit nem tudunk. Ki kell ülnünk egy szendviccsel a kikötőbe.

Ayato: Odinnak fogom hívni a baglyot.

Ragnar: Végülis csak az istenemet gyalázod...

Miután Ayato megvette a rátukmált díszes táskát is:

Ayato: Szépen ki van dolgozva?

Mesélő: Beletehetsz egy baglyot.

Mufurc: Csapdát kéne állítani. Raboljunk el egy gyereket és állítsuk ki a barlang elé.

Ayato: Mivel nincs kb. fegyverem, mit csináljak?

Mufurc: Fogd fel a nyilakat.

Acato: Nincs shieldem.

Ragnar: Tessék, itt az enyém.

Kába Organia a királynak:

"Nincs véletlenül egy olyan titkos járat, amiről nem tud?"

Ayato mikor gyógyítás kéne valakinek, de ghoulos küldetés terén nincs haladás:

"Templomba nincs most pofánk bemenni."

Helyzetjelentés

Több mint egy hónapja kezdtem írni a blogot. Nem túl sok idő, viszont elég ahhoz, hogy eldöntsem, érdemes-e folytatnom. Mivel dolgozom, egyetemre járok, barátnőm van, két kampányban vagyok mesélő, elég kevés szabadidőm marad, úgyhogy alaposan át kell gondolnom, mivel töltöm el. Az elmúlt egy évben elég rendesen szelektálnom kellett a hobbijaim között: MMORPG-ket abbahagytam, videojátékokkal alig játszok, olvasást is redukálnom kellett kissé, kevesebb rajzfilmet nézek - bár utóbbinak inkább az az oka, hogy sorra veszik le  a kedvenceimet a műsorról. Meg kell hát gondolnom, hogy akarok-e még időt és energiát ölni blogolásba, vagy inkább fordítsam másra az időmet. Például alvásra, már kezd hiányozni...

Mikor elkezdtem írni a blogot, arra számítottam, hogy a kutya sem fogja olvasni. Ehhez képest a forgalom meglepően jó, a visszajelzések pozitívak. A folytatás mellett szól az is, hogy a játékülésekről készült beszámolók könnyen elérhetők, nem kell fórumon vagy dokumentumok között keresgélni. Ez a kettő érv elég ahhoz, hogy a blog ne kerüljön a süllyesztőbe.

Mi várható a jövőben? Természetesen újabb beszámolók. Ezen kívül nekiálltam gatyába rázni a kampányhoz készült jegyzeteimet és elkészíteni Xarn térképét. Terveim szerint havonta minimum egy bejegyzés várható Xarn régióiról, népeiről, vallásairól, szörnyeiről, mágiájáról, et cetera.

Mivel segíthet az olvasó? Egyrészt azzal, hogy nem csak olvassa, hanem követi is a blogot, így nem csak értesülni fog a friss bejegyzésekről, hanem én is jobb képet kapok a közönségről. Csak pár kattintás az egész, nem egy bonyolult procedúra. Másrészt azzal, ha hozzászól a bejegyzésekhez. Beszámolóknál persze nehéz bármit is kommentálni azon kívül, hogy "jó volt", "szar volt", "Hori egy állat". Valószínűleg segítene, ha én is kérdeznék, úgyhogy most teszek is ezzel egy próbát.

Az előbb említett témák közül melyikről szeretnél jövő héten olvasni?

Válaszokat ide kérem, megjegyzés formájában.

Köszönöm a figyelmet és további jó szórakozást a bloghoz!

Vadvidéki csapat, harmadik alkalom

Játék ideje: 2012.09.13. 19:50-22:00

Csapat: Vadvidéki

Rendszer: DCC RPG

Modul: Doom of the Savage Kings

Játékos Karakterek:

Föf:

Pug, 1. szintű birodalmi tolvaj

Hanna:

Azaziel, 1. szintű szürke elf

Hori:

Fehér Háromujjú Tho'om / Tutanhseth, 1. szintű khémi harcos

Robi:

Taric, 1. szintű birodalmi pap (Aszklépiosz)

Bara:

Fagyula, 0. szintű törpe ládakészítő

Kelemen, 0. szintű törpe kőműves

Oszkár, 0. szintűe törpe bányász

b.i.sz. 2012.08.23. - Mhrydain, Hirot

A múltkori kalandot túlélők közül négyen folytatták kalandjaikat a nagy világban: Azaziel, Pug, Taric és Tho'om. A kimentett falusiak közül három törpe csapódott hozzájuk, így összesen heten bolyongtak a mocsaras, erdős vadonban. Pár nap kóborlás után egy ködös völgybe érkeztek. Távoli hangokra lettek figyelmesek, úgyhogy Pug előre ment és elbújt egy kő mögött. Három tucat paraszt kísért egy megkötözött nőt, nyolc lovas kíséretében az úton. A tolvaj mögéjük lopakodott és elvegyült a tömegben. Azaziel a lovasok elé állt, hogy megkérdezze, mit vétett a lány.

Pug elkiáltotta magát, hogy boszorkány, amire szúrós tekintettel válaszolt a tömeg, úgyhogy inkább meghúzta magát és hátul kérdezősködött. Az elf kíváncsigának nem örült a lovasok vezére, de azért elmondott egyet s mást. Kiderült, hogy ő a közeli falu, Hirot jarlja. A falut szörnyű veszély fenyegeti: éjszakánként egy kutya betör és lemészárol pár lakost. A látnok javaslatára minden harmadik napon kisorsolnak egy embert, akit feláldoznak, hogy a kutya békén hagyja a falut. Most épp a lányt sorsolták ki, ezért viszik ki a falutól pár órányira található kövekhez. Tudtára adta továbbá, hogy a faluban megszállhatnak, de sokáig ne maradjanak. Mikor tovább indultak, egyik katona még megsúgta Azazielnek, hogy a jarllal ne foglalkozzon, nem szereti az idegeneket, menjenek csak nyugodtan a Farkaslándzsás fogadóba és este meséljenek majd nekik, milyen kalandban volt részük. Egyetlen bökkenő, hogy a fogadós valószínűleg maga alatt lesz, mivel most viszik a lányát a kövekhez...

Pár perccel később Taric is megállította a csapatot, hogy megáldja a lányt. A varázslata sikerült és ámulatba ejtette a falusiakat. Ezalatt Tho'om megpróbált odalopakodni egyik lovashoz, hogy leüsse, felpattanjon a lovára, és a lányt felkapva ellovagoljon a naplementébe. Sajnos azonban a katona észrevette, de mivel nem volt tisztában a szándékaival, barátságosan váltott vele pár szót, mialatt a jarl ingerülten elküldte a papot. Tho'om végül a falusiakkal tartott, míg a többiek elmentek Hirotba.

Hirotban megismerkedtek az öreg kapuőrrel, aki egyszer már legyőzte a kutyát, de az csak köddé vált és eltűnt. A főtéren a lokális Tyr templom fanatikus papjába botlottak, aki harsányan prédikált arról, hogy a kutya a falusiak büntetése és hagyjanak fel bűnös életvitelükkel - Taric próbált is vitatkozni vele, nem sok sikerrel. A fogadóban Azaziel közölte Brögannal, a depressziós fogadóssal, hogy ne aggódjon, a lánya hamarosan visszatér. Cserébe csak a pult fölé akasztott lándzsát kérte, azonban a fogadós közölte vele, hogy az csak utánzat - az eredeti lándzsa, amivel a legendák szeirnt Ulfhaenor megölte régen a kutyát, északon található, a barbár hadvezér sírjában.

Tho'om (azaz innentől kezdve Tutanhseth) ezalatt elkísérte a falusiakat a kőhöz, megvárta míg kikötözték a lányt, majd visszaúton lemaradt tőlük és visszament a kövekhez. A lány nem győzött hálálkodni, mikor a harcos elvágta a köteleit. Tutanhseth javaslatára "álcázták" a lányt: levágták a haját, összekenték kosszal. A kapuban strázsáló öreg őr így is felismerte, de tovább engedte őket. A fogadó hátsó ajtaján mentek be, ahol bele is botlottak a lány anyjába. Míg ők vígan ölelkeztek, Tutanhseth nekiállt bekajálni az élsékamrában talált tejfölből.

Lassan beesteledett. A kalandozók a fogadóban beszélgettek a helybeliekkel. Megtudták többek közt, hogy a kutya át tud menni a falakon és hétköznapi fegyverek nem sebzik. Pug bement a templomba, ahol az oltáron talált egy kalapácsfejet. Hasonlót vélt felfedezni a templom ablakán is, melyen Tyr küzdött egy farkassal. A tolvajt a pap zavarta meg. Megtudta, hol található nagyjából Ulfhaenor sírja, valamint hogy a kutya is oda volt bezárva mielőtt újra kiszabadult, nem tudni hogyan.

Este a kalandozók összefutottak a főtéren és hosszú vitába kezdtek, hogyan tovább. Azaziel ki akart menni a kövekhez, hogy megküzdjön a kutyával, mielőtt a faluba ér. Pug meg akarta keresni Ulfhaenor sírját. Taric a faluban maradt volna, mivel előbb vagy utóbb a kutya úgyis idejön. Ezalatt Pug feltörte a főtéren lévő ládikót, amiből a neveket húzzák háromnaponta, és rájött, hogy meg van bundázva az egész. Erre elkezdtek találgatni, ki lehet a kutya mögött: a jarl, a látnok, a pap vagy az öreg boszorkány, akiről egyik járókelőtől hallottak? A tanakodást előbb egy kósza őr szakította félbe, majd a falon lévő őrök üvöltése...

A kutya betört a faluba. Mire hőseink a mészárlás színhelyére értek, már négy falusi halálát lelte. A kutya támadásai szerencsére senkit nem találtak el. Azaziel fekete füstfelhőt idézett a kutya köré, Pug felnyársalta, Taric megáldotta Tutanhsethet, Tutanhseth pedig előbb homlokon majd lábon zúzta a kutyát. Az utolsó támadás után a kutya fekete füstté változott, teste helyén pedig fekete tócsa maradt. Azaziel az egyik megmaradt acélfiolát megtöltötte a baljós folyadékkal.

Aranyköpések:

Pug: Valami alakzatot öltsünk.

Tho'om: Én leszek egy négyzet.

Tho'om a lány álcázásáról:

"Ha asszonyként térsz vissza a faluba, lehet nem ismernek fel."

Pug a Tyr pappal való beszélgetés után:

"Azt mondta itt mindenki bűnös, aki szereti a szexet."

Pug: Menjetek apácának zárdába!

Taric: Az önmegtartóztatás fegyver...

Tutanhseth: Ad AC-t az erényöv?

Tutanhseth, miután Pug bő lére eresztve elmondta, szerinte mi van a kutyás probléma mögött:

"Köszönjük, Andersen."